Hungaroton Records Kft.
Az újkori magyar hanglemezkiadás kezdete 1951. Ekkor alapítja az állam a Magyar Hanglemezgyártó Vállalatot (MHV), amely a korábbi - előbb hazaiak, majd világcégek által tulajdonolt - magánkiadók helyébe lép, monopolhelyzetben. Ettől kezdve közel négy évtizeden át Magyarországon szinte kizárólag a szocialista országok márkái (mindenekelőtt a Melódia, a Supraphon és az Eterna) jelentettek konkurenciát a hazai vállalatnak. E helyzetéből fakadóan a magyar komoly és könnyű zene, sőt színészeink legjava is itt készített felvételeket, így tízezernyi címből álló értékes archívum jött létre. A 60-as évek közepétől megerősödött az export, ekkor vette föl a korábbi Qualiton helyett a cég a Hungaroton márkanevet. A Qualiton a népzenei termékeké maradt, s a hetvenes évektől némi belső piacosítás jegyében a vállalaton belül önálló könnyű zenei márkák jöttek létre (Pepita, Bravó, Krém). A 70-es és 80-as évek jelentették az aranykort: a legnépszerűbb pop énekesek és együttesek hamar elérték az akkoriban százezer(!) hanghordozó eladása után járó aranylemezt, a klasszikus kiadványok pedig a jó művészi és technikai minőségnek valamint viszonylagosan alacsony áruknak köszönhetően nagy számban terjedtek világszerte. A könnyűzene kereste a több pénzt, de a komoly zene exportjából származó konvertibilis valuta fedezte az import alapanyagok árát. A hazai piac 1988-as liberalizálása megváltoztatta a feltételeket: hirtelen kaphatóvá váltak az addig csaknem elérhetetlen nyugati könnyűzenei felvételek s a klasszikus muzsika világnagyságai is. Visszaesett tehát a Hungaroton forgalma, ráadásul erre az időre vált esedékessé a dorogi hanglemezgyár és raktárház építésére fölvett bankkölcsönök visszatérítése. E kettős nyomás alatt a Hungaroton Magyar Hanglemezgyártó Vállalat kis híján összeroppant. Maga az ilyen nevű vállalat felszámolás útján meg is szűnt, de még azt megelőzően a kiadói tevékenységek új cégekben folytatódtak: a könnyű zene 1992-től a Hungaroton Gong, a komoly és népzene, az irodalom, a mese és más műfajok 1993-tól a Hungaroton Classic márkanév alatt, önálló kft-kben. Hosszas előkészületek után 1995-ben privatizálták a Hungarotont. Az állam az archívum ellenőrzésére aranyrészvényt kívánt a magánosított vállalatban, így létrehozta a Hungaroton Music Rt.-t, amelynek tulajdonrésze volt a kft-kben. Ezt privatizálták, már egy olyan időszakban, amikor a két kiadó kft eredményei felfelé íveltek. A Hungaroton hazai kézben maradása (a Fotex csoport tagja) megkímélte a céget a multinacionális vállalatok sajátos nehézségeitől. Ám természetesen nem kíméli a Hungarotont sem a hanglemez-piac általános válsága, amely mindenekelőtt a magánmásolás és az internetes letöltés terjedéséből ered.
A Classic és a Gong kft-t 1998-ban összevonták: ma Hungaroton Records Hanglemezkiadó Kft. néven folytatja működését. Tavaly 64 kiadványt jelentetett meg, amiből 45 komolyzenei, 7 szórakoztató zenei, 1 irodalmi, 9 könnyűzenei CD és 1 kabaré DVD volt . A komoly műfajbeli kiadványok túlnyomó része új felvétel, a többi archív, a könnyűzenei produkcióknál az arány fordított. A kurrens katalógus ezernél több komoly és nagyjából fele ennyi könnyű zenei felvételt tartalmaz. A Hungaroton elismert név a világpiacon, immár a DVD kiadás terén is, és megkezdte felvételeinek online árusítását is.
A Hungaroton klasszikus zenei művészgárdájában a múlt nagy nevei mellett ott vannak a mai jelesek és a jövő legígéretesebb tehetségei. Így nyújt kezet egymásnak Fischer Annie, Vásáry Tamás, Frankl Péter, Prunyi Ilona, Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, Schiff András, Bogányi Gergely, Szilasi Alex, Hlavacsek Tihamér a zongoristák sorában, Ferencsik János, Vásáry Tamás, Fischer Iván, Kovács János, Kocsis Zoltán, Vashegyi György a karmesterekében, Kovács Dénes, Pauk György, Szabadi Vilmos, Kelemen Barnabás, Szalai Antal a hegedűsökében, a vonósnégyesekében a Tátrai, a Bartók, a Takács és az Auer kvartett, a kamarazenekarokéban a Liszt Ferenc, az Erkel és az Erdődy. Néhány rangos művész, akit évekig-évtizedekig kizárólagos külföldi szerződések tartottak távol a hazai kiadóktól, most új felvételeket készít a Hungarotonnál (Kocsis, Schiff, Vásáry). A világremier kiadványokkal excelláló Hungarotonnál igen erős a régizenei profil, ezt Malcolm Bilson, Spányi Miklós, Horváth Anikó, Anneke Boeke, Csalog Benedek, Kertész Ildikó, Máté Balázs, Németh Pál, Mandel Róbert és számos hazai és külföldi kollégájuk neve fémjelzi. S itt készíti felvételeit a világhírű Amadinda Ütőegyüttes, a Cantemus és Pro Musica Leánykar, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar.
A kiadó komolyzenei profilját a világon eddig hangfelvételen nem rögzített repertoár és a magyar zene kimagasló alkotásai jellemzik. Az előbbiek révén használja a cég "a felfedezések kiadója" elnevezést. Az utóbbi téren kiemelkedő sikerű a Bartók Új Sorozat, amely a szerző második összkiadása (az elsőt is a Hungaroton jelentette meg). Elindult a Hungaroton Kodály összkiadása is, továbbá egyes műfajokra koncentráló összkiadások láttak és látnak napvilágot Hubay Jenő, Lajtha László és Weiner Leó műveiből.
A könnyű műfajban a Hungarotonnál koncentrálódott olyan maradandó sztárjaink életműve, mint Koncz Zsuzsa, Korda György, Máté Péter, Szécsi Pál, a Bikini, az Illés, az Omega együttes, a Neoton Família, a Benkó Dixieland. A kabaré és könnyűzene együttes műfajában Hofi Géza emeli magasra a zászlót, a gyerekek kedvence Halász Judit - akár énekel, akár operák világába vezeti be őket, vagy épp mesél nekik. Népzenében Sebestyén Márta, Szvorák Kati, a Jánosi, a Muzsikás és a Vujicsics együttes kívánkozik kiemelésre, s a cigányzene-magyar nóta műfajában is itt sorakoznak a legjobbak a Lakatos, a Sánta, a Kállai Kiss dinasztiáktól a 100 Tagú Cigányzenekaron át a Rajkó Zenekarig és a cimbalmos Ökrös Oszkárig, Kovács Apollóniától Talabér Erzsébeten, Bangó Margiton át Solti Károlyig és a nótázó Bessenyei Ferencig. Akin keresztül eljutunk az irodalmi lemezek színészeihez: Latinovits Zoltántól Mensáros Lászlón át Sinkovits Imréig, Psota Iréntől Ruttkay Éván át Tolnay Kláriig, s a költők saját versmondását őrző relikviákig.
A Hungaroton klasszikus zenei kiadványai gyakran nyernek díjakat nemzetközi megmérettetéseken. A Diapason, a Goldberg, a Le Monde de la Musique, a Pizzicato és más szaklapok kitüntetésein kívül kiemelten említésre méltó a három MIDEM-díj a Dohnányi-hegedűversenyekért (1999), a Bartók-összkiadásért (2002) és a Bartók Új Sorozat elsőként megjelent SACD-jéért (A Fából faragott királyfi, Kossuth - szimfóniai költemény), valamint a Classical Internet Awards (2004), egy Kocsis vezényelte Bartók szuper audió CD-ért.